Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztaljuk követeléskezelési ügyeinkben, hogy a fizetési meghagyás kézhezvétele után a kötelezettek automatikusan ellentmondással élnek. Sok esetben azonban ez nem egy átgondolt döntés eredménye, hanem egy régi beidegződés vagy rossz tanács következménye. Pedig egy megalapozatlan ellentmondás könnyen oda vezethet, hogy a kötelezett végül a tartozás többszörösét kénytelen megfizetni.
Mi az az FMH?
A fizetési meghagyásos eljárás a kisebb összegű pénzkövetelések érvényesítésének egyszerűsített módja. Ha valaki pénzt követel egy másik féltől – például ki nem fizetett számla, kölcsön vagy szolgáltatás díja miatt –, gyakran fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezi. Ha a kötelezett nem reagál, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik. A kötelezettnek természetesen joga van vitatni a követelést. Erre szolgál az ellentmondás. Ha a kötelezett határidőben ellentmond a fizetési meghagyásnak, az eljárás perré alakul, és a bíróság előtt folytatódik tovább.
Ezzel önmagában nincs is probléma. A gond ott kezdődik, amikor az ellentmondás mögött nincs valós jogi indok.
Sokak fejében még mindig él egy régi gondolat: ha valaki ellentmond a fizetési meghagyásnak, a jogosult talán nem indít pert, mert az bonyolult vagy költséges. Ez a logika évekkel ezelőtt még előfordulhatott, ma azonban egyre kevésbé működik. A követeléskezeléssel foglalkozó irodák és cégek ma már rendszeresen viszik tovább perbe az ilyen ügyeket.
Ennek következménye, hogy az automatikus ellentmondás gyakran éppen annak okoz komoly anyagi hátrányt, aki benyújtotta.
Mennyi az annyi?
Vegyünk egy egyszerű példát. Tegyük fel, hogy valaki 80 000 forintos tartozás miatt fizetési meghagyást kap. A kötelezett – anélkül, hogy érdemben megvizsgálná az ügyet – ellentmondással él. Az eljárás perré alakul, ahol végül kiderül, hogy a követelés valóban fennáll. Ebben az esetben a kötelezett nemcsak a 80 000 forintos tartozást köteles megfizetni, hanem a peres eljárás költségeit is. Ezekkel együtt a fizetendő összeg könnyen elérheti vagy meghaladhatja a 200–300 ezer forintot is.
Egy másik gyakori probléma az indokolás teljes hiánya. Sok esetben a kötelezett ellentmondása mindössze annyit tartalmaz, hogy „ellentmondással élek”. Nem derül ki belőle, hogy miért vitatja a követelést, vagy hogy milyen érvei vannak. Ez a perben kifejezetten kedvezőtlen helyzetet teremthet. Előfordulhat ugyanis, hogy a kötelezett ugyan végül részben vagy egészben megnyeri a pert, de a bíróság mégis őt kötelezi a költségek viselésére, mivel a kötelezett korábban nem terjesztette elő időben az indokait, és ezzel indokolatlanul elhúzta az eljárást.
Új szereplő a pályán
Az utóbbi időben egy új, meglehetősen aggasztó jelenséget is tapasztalunk. Egyre több olyan ellentmondással találkozunk, amely láthatóan mesterséges intelligencia segítségével készült.
Sokan ma már nem ügyvédhez fordulnak, hanem egyszerűen megkérdeznek egy AI-rendszert arról, hogy mit tegyenek egy fizetési meghagyás esetén. Az így generált szövegek azonban rendkívül változó minőségűek. Gyakran előfordul, hogy az AI nem létező jogszabályokra hivatkozik, téves következtetéseket von le, vagy automatikusan az ellentmondást javasolja akkor is, amikor annak semmilyen reális alapja nincs.
A mesterséges intelligencia azonban nem visel felelősséget a tanácsaiért. Amikor a per végén megszületik az ítélet, az AI nincs jelen a tárgyalóteremben – a kötelezett viszont igen. És ha a bíróság a követelést megalapozottnak találja, a kötelezett egy végrehajtható ítélettel marad, amely gyakran a fizetési meghagyásban szereplő összeg többszörösének megfizetésére kötelezi.
A mesterséges intelligencia lehet hasznos eszköz információgyűjtésre, de nem helyettesíti a jogi tanácsadást. Egy rövid internetes kérdésre adott válasz soha nem tudja figyelembe venni az adott ügy minden részletét.
Ezért ha valaki fizetési meghagyást kap, érdemes megfontoltan eljárni.
Mit érdemes tenni fizetési meghagyás esetén?
- Ne hagyja figyelmen kívül a fizetési meghagyást.
- Vizsgálja meg, hogy a követelés valóban fennáll-e.
- Szükség esetén kérjen adatokat vagy dokumentumokat a jogosulttól.
- Csak akkor éljen ellentmondással, ha álláspontját egy perben is alá tudja támasztani.
- Ha bizonytalan a helyzet megítélésében, kérje ügyvéd segítségét.
Egy jól átgondolt döntés sokszor jelentős költségektől kímélheti meg a kötelezettet. Az automatikus ellentmondás viszont könnyen olyan jogi útra terelheti az ügyet, amelynek végén a tartozás az eredeti többszörösére nőhet.
