Szerző: Dr. Dékány Dóra

Novemberi AdatSzalon előadások a BÜK Dísztermében

Bejegyzés szerzője Szerző: Dr. Dékány Dóra
Bejegyzés dátuma november 29, 2023
Nincs hozzászólás a(z) Novemberi AdatSzalon előadások a BÜK Dísztermében bejegyzéshez

Novemberben két nagy előadással is jelentkeztünk az AdatSzalon Kollégium keretében az ügyvéd kollégák részére.

2023. november 16. napján a téma a GDPR, az ügyvédi adatvédelem és az ügyvédi iroda compliance kérdései voltak.

2023. november 29. napján az új Panasztörvény aktualitásai, a cégek visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásával kapcsolatos kötelezettségei, a bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége és a Magyar Ügyvédi Kamara visszaélés-bejelentési rendszere volt a téma.

Köszönjük a kollégáknak, akik megtiszteltek minket a jelenlétükkel.

Címkék adatbiztonság, AdatSzalon, adatvédelem, GDPR, ügyvéd, ügyvédi iroda, visszaélés-bejelentés

Visszaélés-bejelentés

Az Ügyvéd Podcast vendégei voltunk

Bejegyzés szerzője Szerző: Dr. Dékány Dóra
Bejegyzés dátuma november 29, 2023
Nincs hozzászólás a(z) Az Ügyvéd Podcast vendégei voltunk bejegyzéshez

Pár hete dr. Molnár Adél kolléganőmmel ismét az Ügyvéd Podcast vendégei voltunk. Ezúttal dr. Gerő Tamás kérdezett minket, és mi más is lehetett volna a téma, mint a Panasztörvény.

Szerdán, pontosan az ugyanezen témában tartott előadásunk napján jelent meg a beszélgetés – isteni jel -, így talán azok is közelebb kerülhetnek a témához, akik nem lehettek velünk a Díszteremben november 29-én.

Biztos vagyok benne, hogy még mindenkiben maradtak kérdések, ezért jelentkezünk még Panasztörvény témában!

A beszélgetés a IDE kattintva hallgatható meg.

Címkék AdatSzalon, Bejelentővédelmi ügyvéd, Panasztörvény, visszaélés-bejelentés

Visszaélés-bejelentés

I. Compliance konferencia – Debreceni Egyetem

Bejegyzés szerzője Szerző: Dr. Dékány Dóra
Bejegyzés dátuma szeptember 22, 2023
Nincs hozzászólás a(z) I. Compliance konferencia – Debreceni Egyetem bejegyzéshez

A Debreceni Egyetem és annak fenntartója, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kezdeményezésére 2023. október 17-én első alkalommal kerül megrendezésre a Debreceni Egyetemen Compliance Konferencia.

Az eseményen számos compliance szakember, vállalati vezető és jogász vesz részt, hogy megbeszéljék és megvitassák a legfontosabb kérdéseket és kihívásokat a compliance és határterületei kapcsán.
Az esemény fő célja, hogy az egyes résztvevők megismerjék a legfrissebb fejleményeket és „jó gyakorlatokat” a compliance területén továbbá, hogy a szakma szereplői találkozzanak és kapcsolatokat építsenek egymással a tapasztalataik megosztása által. Az egyetemi compliance rendszer bemutatásán kívül sor kerül különböző szektorokból érkező compliance és annak határterületeivel foglalkozó szakemberek tapasztalatainak ismertetésére, megvitatására is.

A konferencia fővédnöke:

Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke
Kossa György, a Grófi Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke

A konferencián és a kerekasztal beszélgetésen a Magyar Ügyvédi Kamara képviseletében dr. Molnár Adél és dr. Dékány Dóra Visszaélés-bejelentési Referensek vesznek részt.

További információk:

ELŐADÓK

PROGRAM

Sajtómegjelenések:

Compliance – új védelmi vonal a Debreceni Egyetemen

Ma már nem csak az üzleti világ építőköve, hanem minden szervezeté a Compliance – 24.hu

A Debreceni Egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként hozott létre önálló Compliance Osztályt – Debreceni Lap

A compliance-tevékenységről tanácskoztak a Debreceni Egyetemen – HaOn

Címkék compliance, Magyar Ügyvédi Kamara, visszaélés-bejelentés

Uncategorized

Az új Panasztörvény és a visszaélés-bejelentési rendszer

Bejegyzés szerzője Szerző: Dr. Dékány Dóra
Bejegyzés dátuma július 2, 2023
Nincs hozzászólás a(z) Az új Panasztörvény és a visszaélés-bejelentési rendszer bejegyzéshez

2023. június 3. napján az Országgyűlés elfogadta az új Panasztörvényt, mely egy Európai Uniós kötelezettség okán volt szükséges. Ez alapján a vállalatoknak visszaélés-bejelentési rendszer kell működtetniük a jogellenes cselekmények, mulasztások vagy visszaélések kivizsgálására.

Az alábbiakban összefoglalom az új törvény által a KKV-k számára előírt kötelezettségeket:

1. Kinek és mikortól kötelező a visszaélés-bejelentő rendszer működtetése?

Az 50 főnél több, de 249 főnél kevesebb foglalkoztatottat foglalkoztató vállalatoknak 2023. december 17. napjától visszaélés-bejelentési rendszert kell működtetniük. Vigyázat, az 50 fő létszámnál figyelembe kell venni a Panasztörvény 16. § 3. pontjában foglalt minden személyt (pl.: megbízott).

Azon jogalanyoknak, is kötelező, akik a Pmt. hatálya alá tartoznak – a foglalkoztatottak létszámától függetlenül 2023. július 24-től, pl. ügyvédek, közjegyzők, könyvvizsgálói tevékenységet végzők, ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők, székhelyszolgáltatók, stb.

2. Ki tehet bejelentést?

A vállalat munkavállalói – illetve volt és leendő munkavállalói –, szerződéses partnerei, vagy bármely más érintett – gyakorlatilag nagyon tág a kör, erre érdemes a rendszer felállításánál tervezni.

3. Milyen ügyben tehető bejelentés?

A jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményekre vagy mulasztásra, vagy egyéb visszaélésre vonatkozóan tehető bejelentés.

4. Milyen fő kötelezettségei vannak a vállalatoknak?

Visszaélés-bejelentő rendszer kialakítása
Szabályzat elkészítése
Tájékoztató elkészítése
Vállalatok belüli oktatás a szervezeti kultúra fejlesztése érdekében

5. Hogyan kell működtetni a visszaélés-bejelentési rendszert?

A vállalatoknak biztosítania kell, hogy a bejelentések kivizsgálása pártatlan és tisztességes legyen.

A vállalatok saját szervezetükön belül kijelölhetnek egy pártatlan és független személyt vagy szervezeti egységet a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére. A másik lehetőség – mely a törvény által elvárt pártatlanságok sokkal inkább biztosítja – a külső megbízott igénybevétele. Megbízottként külső szervezet vagy bejelentővédelmi ügyvéd járhat el.

A pártatlanság biztosításának fontos eleme a törvény által meghatározott összeférhetetlenségi szabály: a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére nem köthető megbízási szerződés olyan szervezettel vagy ügyvéddel, amellyel – jelenleg vagy az elmúlt 5 évben – más megbízási jogviszonyban vagy munkavégzésre álló jogviszonyban áll a vállalat. Nem járhat el tehát például megbízottként a vállalat általános ügyvédje, egyéb tanácsadója, vagy külsős adatvédelmi tisztviselője.

Miben tudunk segíteni?

Az ügyvédi iroda – az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével – vállalja vállalatok számára a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését, ebben a körben a bejelentések fogadását és – megbízó kérésére – azok kivizsgálását is. Fentiekkel összefüggésben az ügyvédi iroda elkészíti a szükséges szabályzatokat és tájékoztatókat, valamint közreműködik a munkavállalók megfelelő képzésében.

Uncategorized

Változott a Munka Törvénykönyve 2023-tól

Bejegyzés szerzője Szerző: Dr. Dékány Dóra
Bejegyzés dátuma január 27, 2023
Nincs hozzászólás a(z) Változott a Munka Törvénykönyve 2023-tól bejegyzéshez

2022. augusztustól két uniós irányelvet kell átültetni a magyar jogba, a munkáltatóknak ezzel összefüggésben felül kell vizsgálniuk az alkalmazott munkaszerződéseiket és gyakorlatukat. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb változásokat – közérthetően:

a munkavállalónak belépéskor kiadott tájékoztatót (Mt. 46 §), munkaviszony kezdetét követő 7 (hét) napon belül kell kiadni, bővebb, részletesebb a tájékoztatási kötelezettség,
próbaidő arányosítása határozott munkaidő esetén,
apasági szabadság 10 (tíz) munkanapra nő. Az első 5 (öt) munkanapra az apák továbbra is teljes bért kapnak, de a második 5 (öt) napra csak a távolléti díjuk 40%-át. A munkáltatók az első 5 (öt) munkanap távolléti díját tudják a költségvetésből visszaigényelni. (A 2022.08.02-át követően született gyerekek után járó apa szabadságra járó +5 nap szabadságot a munkavállalónak 2023.02.28-ig kell felhasználnia!)
szülői szabadság: új szabadságtípus a gyermek 3 éves koráig járó és összesen 44 munkanap időtartamban. Ez mind a két szülőt megilleti, azonban fontos, hogy a gyermek 3 éves kora után már nem igényelhető, és pénzben sem megváltható. Az igényléshez a munkáltatónál 1 éve fennálló munkaviszony szükséges. A díjazás mértékét a távolléti díj 10%-ában állapították meg, amelyből az igénylő szülőnek járó gyed és gyes összegét is le kell vonni. A munkáltatóknak pedig azt érdemes figyelembe venni, hogy ha a dolgozó a távolléti díj 10%-át kapja, és ezáltal munkabére a minimálbér 30%-a alá esik, úgy a járulékfizetést ettől még a minimálbér 30%-áig kell majd teljesíteni!
gondozói munkaidő-kedvezmény: januártól járó és évi legfeljebb 5 (öt) munkanapot jelentő munkaidő-kedvezmény, mely munkavégzés alóli mentesülés azt a célt szolgálja, hogy a munkavállaló a beteg hozzátartozóját vagy a vele együtt élő társát gondozza, ha ezt a betegszemély kezelőorvosa igazolja. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a gondozói munkaidő-kedvezmény nem szabadság, és erre az évi legfeljebb 5 munkanapra nem jár díjazás sem. A gondozói munkaidő-kedvezmény időszaka tehát igazolt távollét ugyan, de munkabér hiányában erre a kieső időre a munkavállaló köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni
15 (tizenöt) napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén 7 (hét) nappal a kiutazás előtt országspecifikus tájékoztatót kell adni a munkavállalónak.
készpénzben csak a munkavállalóval történő írásos megegyezés alapján lehet bért fizetni

2023. január 1-jétől változnak a munkabérből történő letiltás szabályai az alábbiak szerint:

mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot (a korábbiakban ez a határ az öregségi nyugdíjminimum, azaz 28 500,- volt);
a havonta kifizetett munkabérnek a 200.000.- Ft-ot meghaladó része korlátlanul végrehajtás alá vonható

Címkék munkajog, munkavállalók

Uncategorized

Adatkezelési tájékoztató vagy adatkezelési szabályzat? Melyik kötelező?

Bejegyzés szerzője Szerző: Dr. Dékány Dóra
Bejegyzés dátuma január 23, 2023
Nincs hozzászólás a(z) Adatkezelési tájékoztató vagy adatkezelési szabályzat? Melyik kötelező? bejegyzéshez

Large stack of file folders, documents, paperwork piled on glass top desk in office. Bookshelves in background.

Néhány kattintás és számos olyan honlapot találunk, ahol az adatkezelők rosszul használják ezeket a fogalmakat. Pedig a különbség egyszerű, érdemes tehát pontosan használni a kifejezéseket. A következőkben röviden összefoglalom a két dokumentum közötti különbséget.

Az adatkezelési tájékoztató – vagy egyesek adatvédelmi tájékoztatóként hivatkoznak rá – egy olyan dokumentum, mellyel az adatkezelő tájékoztatja az érintettet az adatkezelés legfontosabb mozzanatairól a GDPR 13-14. cikke alapján. Az adatkezelési tájékoztató egy egyoldalú közlés – tájékoztatás – az adatkezelőtől az érintett felé. Az adatkezelési tájékoztatót nem kell elfogadni, nem kell hozzájárulni, legfeljebb a megismeréséről érdemes nyilatkoztatni az érintettet – bár megjegyezzük, ez utóbbit sem várja el a GDPR, az elszámoltathatóság általános elve alapján célszerű lehet egy ilyen nyilatkozat.

Az adatkezelők általában több adatkezelési tevékenységet folytatnak. Érdemes végiggondolni, hogy az egyes adatkezelésekkel kapcsolatos tájékoztatókat hogyan csoportosítják és tagolják. Az egyik szempont, hogy különböző érintetti csoportokat érintő adatkezelési tevékenységek külön tájékoztatóba kerüljenek. (Könnyű belátni, hogy nem tehetjük egy adatkezelési tájékoztatóba a munkavállalók bérszámfejtésével kapcsolatos tájékoztatást az ügyfélnek szóló hírlevél tájékoztatóval). Érdemes azonban tovább bontani és tagolni a tájékoztatókat annak érdekében, hogy az érintett számára átlátható legyen, és valóban a számára releváns információkat kapja meg. Ha nagyon hosszú az adatkezelési tájékoztató, akkor mindenképpen alkalmazzunk tartalomjegyzéket az elején, illetve érdemes lehet rövid kivonatokat is készíteni az átláthatóbb tájékoztatás érdekében.

Az adatkezelési szabályzat a fentiekkel szemben egy belső dokumentum, melynek célja, hogy a vezetőség meghatározza a munkavállalók – esetleg megbízottak – számára az adatkezeléssel kapcsolatos előírásokat. Az adatkezelési szabályzat címzettjei tehát az adatkezelő nevében adatkezelési tevékenységet végző személyek. Az adatkezelési szabályzat tartalmazza az adatkezelési tevékenységek folyamatát, és a munkavállalók kötelezettségeit az adatkezelés során.

Adatkezelési tájékoztatót minden olyan társaságnak készítenie kell, aki természetes személyek személyes adatait kezeli – tehát gyakorlatilag mindenkinek. Tartalmát a GDPR határozza meg, melyek közül a legfontosabbak az adatkezelési tevékenységek leírása és az érintettek jogai.

A GDPR nem írja elő adatkezelési szabályzat készítését, az egyes adatkezelőknek mérlegelnie kell, hogy a vállalat belső folyamatainak kialakításához szükséges-e ilyen szabályzat. Ennek megfelelően kötelező tartalmi elemeket sem határoz meg a GDPR.

Nem szabad elfelejteni azonban, hogy az Infotv. hatálya alá tartozó adatkezelések tekintetében az Infotv. 25/A.§ (3) bekezdése az adatvédelmi tisztviselő kijelölésére köteles adatkezelők számára előírja belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat készítését. Ezen felül az általános közzétételi lista elvárja szabályzat hatályos és teljes szövegének honlapon való közzétételét is.

Az adatkezelési tájékoztató és az adatkezelési szabályzat különböző célokat szolgálnak, különböző személyeknek szólnak, így a két dokumentum tartalma is eltérő. Az adatkezelési tájékoztató általában az ügyfelek számára szóló információkat tartalmaz, míg az adatkezelési szabályzat a vállalat belső adatkezelési folyamatait és szabályait részletezi.

Mindkét dokumentum fontos szerepet játszik azonban az adatvédelem biztosításában és az átlátható adatkezelés gyakorlatának kialakításában és fenntartásában.

Címkék adatbiztonság, adatvédelem, GDPR

Uncategorized

Választás a Budapesti Ügyvédi Kamarában

Bejegyzés szerzője Szerző: Dr. Dékány Dóra
Bejegyzés dátuma január 16, 2023
Nincs hozzászólás a(z) Választás a Budapesti Ügyvédi Kamarában bejegyzéshez

2022. november 11. napján tartottak a választásokat a Budapesti Ügyvédi Kamarában. Megtiszteltetés, hogy a kamarai tagság döntése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara Elnökségébe és a Magyar Ügyvédi Kamara Küldöttgyűlésébe választottak.